Jogszabályi háttér

Jogszabályi háttér

 

·         Az 1997.évi XXXI. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény

 

A törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok:

·         15/1998. (IV.30. NM rendelet, mely a személye gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól

·         149/1997.(IX.10) Korm. rendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról

·         133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

·         1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

·         1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

·         1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.

·         1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló

·         235/1997.évi (XII.17.) Korm.rend. a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló

·         Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének
23/2005.(IX.30.) rendelete a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról

 

Az 1997.évi XXXI. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermeki és szülői jogok és kötelezettségek mellett tárgyalja a gyermekek védelmének rendszerén belül a bölcsődék helyét, szerepét és feladatait.

42.§ (1) a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény.

Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

(2.) a bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Közoktatási törvény szerint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődést biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.

 

A bölcsődében a Gyermekvédelmi törvény alapján:

 139.§. A személyes gondoskodásban részesülő személyekről az ellátó személy vagy intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a)      138.§ (1) (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b)      az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c)      a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.

138.§.(1) A jegyző az ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a)      a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy természetes személyazonosító adatait

b)      a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,

c)      az ellátással kapcsolatos döntéseket,

d)     a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat.

 (2) A jegyző nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett gyermekről.

 

148. §(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles.

(2)    A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben – a 149. §-ban foglalt kivétellel – az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

(3)    A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

5)    Gyermekétkeztetés esetén

a)       a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

aa)    bölcsődés,

ab)    óvodás,

ac)    1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

ad)    fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben           elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú

          gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b)     az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek
         és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

c)    három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d)    az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az                         intézményi térítési díj 50%-át,

e)    kedvezményként kell biztosítani [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].

 

A 15/1998 (IV.31.) NM. rendelet értelmében

 

40.§. (1) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell

a)         a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen

aa)       törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,

ab)       megfelelő textíliát, bútorzatot,

ac)       a játéktevékenység feltételeit,

ad)       a szabadban való tartózkodás feltételeit,

ae)       a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit,

b)         az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(2) Egy bölcsődei csoportban - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható

3) A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható.

(4) A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható

 

43.§. (1) A bölcsődei ellátás megszűnik

a)      a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, illetve

b)       ha a 36.§ (2) bekezdése, illetve a 41.§ (2) bekezdése szerinti életkort elérte

 (2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődeében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.

 (3) A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő, stb.) véleményét is kikéri.

 

A bölcsődében az alábbi nyilvántartásokat vezetjük:

 

-          235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről (IX. számú adatlap)

-          133/1997 (VII.29) Korm. rend. 2. sz. melléklete: Nyilvántartás az ellátási napokról + (jelenléti ív)

-          133/1997 (VII.29. Korm. rend.) 3 . sz. melléklete: Nyilvántartás az étkezést igénybe vevőkről

-          Gyvt. 148.§-a alapján az étkezési térítési díjak kedvezményeire vonatkozó nyilvántartásokat

 

-          Ezen túlmenően a bölcsőde vezeti:

 

-          Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslapot

-          a fejlődési naplót

-          fejlődési táblát

-          csoportnaplót

-          családi füzetet